arminacska
Dönts!
Dönts, hisz döntened kell,
de a vesztes az életét dobja el.
Érzem én leszek a vesztes
ki reményt többet nem keres.
Dönts, hisz döntened kell,
de a vesztesnek ne mondd, hogy felejtsen el!
Téged elfelejteni képtelenség,
Szeretlek, míg tart a végtelenség!
Dönts, hisz döntened kell,
de a vesztes sosem hagyna el.
Mert a szívében örökké élsz,
S Veled van ha boldog vagy, s ha félsz!
Dönts, hisz döntened kell,
de kérlek engem sose felejts el!
Mindig a szívedben szeretnék élni,
mert melletted boldog vagyok és nem tudok félni!
arminacska
A vágy
Levegőbe hasít egy hangos sóhaj,
Fölém tornyosulsz, csókkal hallgattatsz el.
Kezed barangol testemen, végig,
Én pedig karmollak, míg el nem vérzel!
Sóhajaim betöltik a vággyal fűtött szobát,
Ajkad követi kezeid nyomát,
Feltüzelsz, felhergelsz, itt a vég -
Testemben a gyönyör robban szét.
arminacska
Imádlak!
Téged Imádlak!
Minden éjjel,
Minden nap,
Gondolatban velem vagy.
Fáj, hogy szíved másé,
Ölelésed másnak jár.
Szerelmem rég eldobtad,
Viszont én téged imádlak!
Forró csókod égette szám,
Minden éjjel vártam rád.
Csak is téged imádlak,
Szívem érted újra dobban.
Csókodtól elvesztem eszem,
Téged látlak: szívem hevesen ver.
Ha elengeded kezem,
Elemészt a bánat.
Szeretlek, fáj,
Hogy mást ölelsz,
S nem engem,
De ez máshogy már nem lesz…
|