-1 -

következő

- 2 -     - 3 -

Szerelemes idézetek - gondolatok számomra ismeretlen szerzőktől, melyek SMS üzenetként is elküldhetőek.

Szeretnélek érezni csókjaiddal lélegezni.
Simogatni arcod, csókolni szád.
S várni, hogy végre együtt lehessünk már.

Megírom most Neked, hogy nagyon szeretlek,
bárhova visz a sors, el nem feledlek.
Messze vagyok Tőled, nagyon távol,
de ha szíved szeret, engem megtalálsz bárhol!

Szerelmes szívem érted eped,
a világon mindent megadnék neked.
Éjjel-nappal arra várok,
hogy egyszer veled legyek.

Fáj olyant szeretni, akit nem érhetsz el,
aki szinte azt sem tudja, hogy létezel.
Tudni, hogy nem kellettél neki,
érezni, hogy más is szereti, olyan aki el is érheti.

 

Csak egy percig szeress, amíg elmondom imádlak.
Csak egy óráig szeress, amíg megsúgom, kívánlak.
Szeress egy napig, amíg csókolni tudlak.
Szeress egy életen át, és én mindig szeretni foglak.

Nézz a szemembe és a szívembe látsz.
Ölelj magadhoz, hogy ne múljon a varázs.
Fogd meg a kezem és ne engedj el soha,
Te vagy az életemben a legnagyobb csoda.

Mióta veled vagyok mindig csak álmodom,
ilyen még nem volt soha e világon.
Két testben egy lélek, oly közel, s oly távol.
A két lélek felsóhajt, s közel lesz a távol.

 

Szeretném szívemet kitépni
s virág helyett az ablakodba tenni.
Hogyha látnád hervadó szívemet,
akkor elhinnéd, hogy igazán szeretlek.

...Minden érzelmek közül a szenvedély az,
ami értelmet ad annak, hogy élünk és mentséget arra ,
hogy elkövetünk mindent ami bűn...

El szeretném mondani, hogy szeretlek téged,
eszemben vagy, bárhová is nézek.
Szeretnék a szemedbe mélyen belenézni,
és elmondani neked, nélküled nem érdemes élni.

A legszebb érzés, ha rád gondolok.
A legszebb érzés, ha rólad álmodom.
A legszebb érzés, ha hozzád érhetek
és ha veled ébredhetek.

Halkan kopog az eső az ablakon,
bár lenne minden cseppje csókod az ajkamon.
Villámlik, háborog az ég,
nem tudom meddig bírom nélküled még.
 

A távolság csak kérkedő ellenfeled,
ha igazán tudsz szeretni, legyőzheted.
A fegyver a képzelet, idézd fel őt s itt van veled.
A szívedben és lelkedben ott a szerelmesed.

Szemembe nézel, szívembe látsz,
ha szerelmet kérsz, ott mindig találsz.
Ha mindenki elhagy és senki nem szeret,
ne félj, én mindig itt leszek veled.

Minden éjjel azt álmodom, hogy mellettem állsz,
s szerelmes szavakra, forró csókra vársz.
Simogató pillantásod érzem arcomon,
olyan ez mint a valóság. Kár, hogy álmodom.

Azt a percet feledni nem tudom,
mikor édes csókod égett az ajkamon,
karomba fűztelek, arcom tűzben égett,
éreztem, hogy szeretsz és én is szeretlek téged.

Szeretni úgyis lehet, hogy nem mutatod meg,
szeretni úgyis lehet, hogy lábad meg remeg.
Szeretni úgyis lehet, hogy csókolni nem mered,
szeretni úgyis lehet, hogy könnyed megered.

 Két csillag ragyog az égen, egyek ők már nagyon régen. Szeretlek, suttogják váltig, egyik te vagy, én a másik.

Elvitted tőlem a napot, a holdat, és minden csillagot.
Többé szivárványt sem láthatok,
nem mámorítanak illatok.
Nélkülük még valahogy megvagyok,
de nélküled én meghalok.

Csak nézlek téged, de szólni nem merek,
úgysem érted szerelmes szívemet.
Komédiázol, játszol csak velem,
az élet mégis te vagy csak nekem!

Mikor rózsát látok te jutsz az eszembe,
ha a neved hallom könny szökik a szemembe.
Nehogy azt hidd, hogy el foglak feledni,
mert én téged örökké foglak szeretni.

Fáj, ha rád néz a két szemem.
Fáj, ha bennem élsz, s én benned létezem.
Mint egymást kioltó s tápláló két elem,
fáj ha vagy, s még jobban ha nem.

Erős a sodrás és elvisz az ár,
más csókol, más szeret és más karja zár.
De emléked őrzöm, szívembe temetem,
bárhova bújsz, én sosem feledem.

Nem mondom, hogy szeress,
azt se hogy gondolj néha rám.
Mert ha szíved nem ezt súgja,
hiába is mondanám.

Kinézek az ablakon, látom a Holdat ragyogni,
érzem a könnycseppeket arcomon lefolyni.
Ha itt lennél és megkérdeznéd, mi bajom,
csak annyit mondanék, hiányzol nagyon.

Sohase gondoltam, hogy ilyen szép az élet,
mióta ismerlek csak azóta élek.
Szívem szíveddel lágyan összedobban,
szeretlek napról-napra, jobban és jobban.

Két szív mely egy ritmusra dobog,
két lélek mely csak együtt ragyog.
Ezek vagyunk ketten, csak te meg én,
szerelmünk soha véget nem ér.

Ha lemegy a Nap, és feljön a Hold,
a távolból valaki rád gondol.
Nézi az eget, és reméli,
hamarosan melletted lehet.

következő

- 2 -     - 3 -