- 3 -

vissza

- 1 -     - 2 -

Hiányzol, mint testnek a vér,
Szinte éget és fáj,hogy nem vagy enyém.
Hozzád repülnék, mint egy gondolat,
Hiányzik minden, ami te vagy.
Szeretlek!

Szeretnék szeretni,
Szerelmet szerezni,
S melletted az életet boldogan eltölteni.
Szeretném megtudni, milyen a legszebb élet,
De ez csak Veled történhet meg.

Két kar, mely ha egymást csókolja, a szent dolgokat örökre eggyé sodorja!

Feledni a rosszat, feledni mindent,
Csak a jót nem, ami összeköt minket,
Itt hagyni mindet, múltat és emléket,
Csak annyit mondani: Szeretlek Téged!
Az idő sem moshatja el ezt az érzést,
Megválaszol ez minden kérdést,
Egymás arcát látni a sötétben,
S boldogan élni, mint a mesékben!

Sokszor a lélek ura a létnek,
sokszor a szív parancsol az észnek.
Sokszor fáj a szív, sokszor a lélek,
sokszor mindkettő, ez az élet...

A nap vigyázzon rád, ha nem vagyok veled!
A hold kísérjen utadon, ha nem fogom kezed!
A szél örüljön amikor nevetsz,
de én legyek az akit igazán szeretsz!

Te vagy a kezdet, te vagy a vég,
nélküled felhős az ég.
Csak Veled látom szépnek a napot,
csak téged szeretlek, remélem tudod!

Szeretném csodálni szemednek színét,
csókommal csókolni ajkadnak ízét.
Kezemmel érezni tested melegét,
benned megtalálni életem értelmét!

Mikor a csendből születik egy érzés.
Mikor a szívedben tombol a féltés,
mikor a sötétben is az ő arcát látod,
tudhatod az utat a boldogsághoz...

Ha az élet rögös útját járod
és keresni vágyol egy hű barátot,
ne keress olyat ki hízeleg,
az fog becsapni tégedet.
Keress olyat ki félrevonultan húzza meg magát
és meglásd ő lesz számodra a legjobb barát!

Aki után szíved vágyik szeresd azt mindhalálig,
mert boldog csak azzal lehetsz,
akit tiszta szívből igazán szeretsz!

Változik az élet mint egy gondolat,
nincs állandó benne csak egy pillanat.
Változzon hát életed, minden perc alatt,
légy először boldog, aztán BOLDOGABB!

Szemem az égre szegeztem,
a legszebb csillagot kerestem.
Találtam is egyet, de az nem az égen,
hanem a TE szemedben ragyogott szépen!

Rád gondolok titokban, szerelem tüze lángol arcomban, szeretnélek látni, gondolatban veled szállni.
Karodba belebújni, s a magánytól elbúcsúzni!!!

"Mikor szívünk először összedobbant,
mikor szemed rám nézve lángra lobbant,
mikor az első csókod az ajkamra égett,
Én már akkor úgy éreztem, meghalok Érted."

"Enyém vagy s én a Tiéd,
ebben bizonyos légy.
Itt vagy szívemben bezárva mélyen.
Piciny kis kulcsa elveszett:
most már örökre benn a helyed."

"Szerelmem örök,
véget soha nem érhet,
mert én szívemből és őszintén
SZERETLEK TÉGED!"

"Mikor Rád gondolok megremeg a lelkem,
ilyenkor úgy érzem bilincsben a testem.
Mindig itt vagy velem,mégis oly távol,
én tudom egyedül MENNYIRE HIÁNYZOL!"

"Néha úgy tűnik egy perc az élet,
s ha rád gondolok egy új percet élek!
Egy gyöngéd ölelés, mely elfelejtet mindent,
csak a pillanatnak élsz, mely megér minden kincset."

"Nézz rám, emeld rám tekinteted,
vállamhoz érve tedd szívemre kezed.
Mert az a csöpp szív csak érted kalapál,
s ha nem vagy itt, akkor is Rád vár..."

"Mosolyogj rám, mikor átölellek,
súgd a fülembe azt, hogy szeretlek,
halovány arcomat simogasd kezeddel,
ölelj magadhoz, és soha ne engedj el!"

"Azon a napon amikor rád találtam,
egyedül voltam, senkire sem vágytam.
Te értem jöttél, igazán szerettél.
Köszönöm azt, hogy a mindenem Te lettél. "

"Szemedet becsukhatod,
elég ha szíved hallgatod,
megmutatja kit keresel.
Bízd rá magad boldog leszel!"

"Ha éjszakákon gyötör a bánat,
fájó könny áztatja hófehér párnádat,
bízzál abban, ki téged szeret,
meglátod elmegy hozzád,
s letörli fájó könnyeidet!"

"Ha elmerném mondani amit most gondolok,
megtudnád, hogy Rólad álmodok.
Ha eltudnám mondani, amit most érzek:
megtudnád, hogy mennyire féltelek,
és mennyire szeretlek téged!"

"Valamennyi kimondott szó közül, ez a legszomorúbb: Lehetett volna..."

 Szeretnék az álmod lenni,
alvásodat megédesíteni.
Szeretnék pilláidon, minden éjjel megpihenni,
s álmot hozó csókjaimat ajkadra lehelni.

Elválni könnyű, feledni nehéz,
Az ember a múltba ezerszer visszanéz.
Most távol vagy, mégsem feledlek,
Bevallom: Őszintén Szeretlek!

"...gondolatban - néha - melléd bújok halkan,
hogy érezzem a bőröd bársony illatát.
simogatom arcod, amíg el nem alszol,
majd átlépek álmodba és ott szeretlek tovább..."

 Ha a szemed könnyben ég,
És senki nincs veled,
Van, aki gondol rád, van aki szeret!
Fontold meg jól,
Mit miért teszel,
Mert van akinek öröm, hogy létezel!

 "Mosolyogj rám, mikor átölellek,
súgd a fülembe azt, hogy szeretlek,
halovány arcomat simogasd kezeddel,
ölelj magadhoz, és soha ne engedj el!"

vissza

- 1 -     - 2 -